Találtam egy pedagógiai blogbejegyzést ma. A téma az iskolai gyerekverés. Ide néhány kommentet idézek, néhány gyögyszemet. (egyébként a link: http://sasika61mondja.blog.hu/2008/12/05/vertek_e_titeket_a_tanarok?fullcommentlist)
Szerencsére ma nincs verés, de lehet, hogy néha kéne egy-két füles.
A nejem alsós, napközis tanító. A negyedikesek között, akik akkorák, mint a kutya ülve, van egy-két kis tapló, aki folyamatosan provokálja őt.
Ha beszél, kotkodácsoló hangot adnak ki, hogy ezzel idegesítsék.
Szándékosan odabasszák a széket a földhöz, verik az evőeszközökkel az asztalt az ebédlőben. Ha rájuk szól, jön a kotkodácsolás, vagy még erősebben üti az asztalt.
A délutáni tanulás alatt a kölyök ki akart menni az udvarra játszani. A nejem mondja, tanulási idő van, nem lehet, olvassál.
Erre a gyerek ezt meri mondani: "Olvas a faszom!"
Szerencse , hogy nem én voltam abban a szituban. A kis szarosnak, már foltoznák az orrát a sebészeten.
Egy másik kis lüke kislány a megoldás helyett ezt írta fel a táblára: "A tanító néni hülye."
Ha behívják a szülőt, nem jön be. Üzeni, nem ér rá.
Megalázó, szándékosan támadó jellegű beszólásokat kell eltűrniük az ált. iskolai tanároknak. Persze feljebb is. Mindenki félti az állását. Nem lehet álláshoz jutni, ezt is el kellett fogadnia a feleségemnek sokkal magasabb iskolai végzettsége ellenére. Az igazgatónak is alig mer szólni, mert akkor ő lesz az alkalmatlan tanerő, akinek előkapják a nevét a következő leépítésnél.
Itt tartunk ma. Ezt is vegyétek észre.
Középiskola elsőben volt égő repülő dobálás, gyújtogatás, verekedés... Pedig egy viszonylag jó iskolába jártam.
Na néha ilyenkor elkélne 1-2 pofon a rendzavaróknak, akik néha 2-en tönkreteszik egy osztály munkáját. Kicseszni nem tudják őket (tanköteles), másik iskola meg nem veszi át. Tanár kezében semmi nevelő eszköz nincs, ez a nagy baj...
Szerintem, ha a gyerek súlyos vétséget követ el, akkor jár neki a testi fenyítés, pláne, hogy sokan nem értenek a szép szóból. A mai káosz miatt abnormális felnőttek kerülnek ki a sulikból, akik csak a jogaikat szajkózzák, de se tudásuk, se munkakedvük nincs.
A szülők hülyesége is ott jön ki, hogy minden rosszat a tanárokra kennek, közben meg az ő inpotenciájuk miatt vannak a balhék.
Akik rendesen tanultak, és nem balhéztak, egy két extrém esettől eltekintve soha nem volt bántódásuk régen sem.
Párom ahol dolgozott, ott mindennapos volt, hogy kizsebelték a tanárokat(általános iskola), fogy ott minden. Pénz, mobil, más értéktátgyak... És a gyerek zsebét nem lehet kipakoltatni, mert emberi jogok.....
Aztán ebben az iskolában van tíz éves kiscsaj, aki bárkit leszop pénzért, fiúk akik egymást szopják le az iskolai wc-ben, apuka bombariadót fúj,stb....
Minden évben szül valaki.
Kiváncsi lennék hogy az a sok liberális fasz oktatáspolitikus és viselkedéskutató hogyan kezelné az ilyen problémákat?
Amize,
biztos láttad, hogy én is tanár vagyok, s elhiszem, hogy feleséged kezelhetetlen gyerekekkel küzd. Általános megldás persze itt sem a verés -noha liberális egyáltalán nem vagyok-, a felelősség a szülőké, velük kellene kezdeni valamit. (Persze nem verésre gondolok itt sem.)
A nyolcvanas években végeztem el az általánost és a középiskolát,de igazából rosszat nem tudok mondani az oktatásról.Egy-két maflást én is kaptam,viszont tiszteltem tanáraimat és tartottam is tőlük,továbbá fegyelmezettek is voltunk.Utólag elgondolva a tanároknak volt igazuk...
Szerdán történt.
Udvari ügyeletes voltam.
Három túlkoros (ezt szabad, ha már a norvégozás is tiltva van?) nekiállt módszeresen verni egy, a saját korosztályának megfelelő osztályfokba járót.
Nem gyermeki kakaskodás módján...
Előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel, mert mint kiderült, előző szünetben nem adta át a helyét a padon valemelyiküknek..
Mire a kézilabdapálya másik oldaláról odaértem, (a kolléga meg a másik sarokból) addigra a srácnak felrepedt a szemöldöke, vérzett az ajka.
Én meg eléggé el nem ítélhető módon nem kezdtem el idézni sem az emberi, sem a gyermeki jogok nyilatkozatából, hanem levertem azt a hármat a kölyökről, a kollégával együttműködve.
Aztán akinek ez nem tetszik, az képzelje a gyerekét az egy helyébe, ha még úgy sem, akkor ne sírjon, ha a gyerekét agyonveri néhány ilyen...(csakazértis...)
Ha hazamentem azzal, hogy a tanártól kaptam egy körmöst, apám adott mellé egy pofont is. Azóta tanultam pedagógiát és neveléselméletet, szóval a pedagógiai célzatú pofon igenis hatásos, és mindenki számára egyértelmű.
Balint
